vissza a főlapra

1138 Budapest, Népfürdő u. 38.

  fax: 45-24-515  

 e-mail:

honlap:

SAJTÓSZEMLE

 

VITAESTEK ›     

KIADVÁNY ›     

A VASMINISZTER ›     

TAGFELVÉTEL ›     

SAJTÓSZEMLE ›     

látogatók száma:      


2011 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

 

2007. 12. 14. | Magyar Hírlap

 


Aggódnak az egyházakért
A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság 2007. november 26-i összejövetelén több mint száztíz résztvevő előtt Fedor Tibor, az Egyházügyi Kapcsolatok Titkárságának helyettes vezetője, Szabó István református püspök, Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi perjel és Német László, a püspöki kar titkára tartott vitaindító előadást.
A klubesten a történelmi egyházak vagyoni helyzetét, illetve gazdálkodását és működését vitatták meg. A társaság az egyházak anyagi és szellemi vagyonáról szóló állásfoglalást fogadott el, amely a következőkben összegzi az összejövetelen elhangzottakat. A magyar társadalom mai állapotában roppant nagy szükség lenne az erkölcsi tartás erősítésére, a jövőért érzett felelősség érzésének felkeltésére. A nemzeti intézményrendszerünk alapvető részét képező történelmi egyházaink autonóm életébe az elmúlt évtizedekben sokszor és durván beleszólt a politika, a nyers erő, az anyagi kényszer.
A rendszerváltozás lényegéhez tartozó gondolati és vallásszabadság kinyilvánítása és az anyagi kárpótlás útjára bocsátása után fontos és ígéretes szakasza volt a magyar társadalom magára találásának. Ma azonban jól látszik, hogy az eleve részleges és feltételekhez kapcsolt egyházi ingatlanrendezés túl hosszú időre nyúlt, a pénzszűke és a politikai akarat időközbeni gyengülése következtében a szükségesnél és méltányosnál részlegesebb lett. Mindemellett az utóbbi időben sokasodnak a feszültségek az egyházak állami finanszírozása terén is.
Társaságunk aggodalommal tekint a történelmi egyházakkal kapcsolatos állami finanszírozás gyakor latának mostani folyamatára. A magyar társadalom mai állapotában roppant nagy szükség lenne az erkölcsi tartás erősítésére, a jövőért érzett felelősség érzésének felkeltésére. Az egyházak, a civil szervezetek s a személyek közötti társas és szellemi kötelékek állapota kihat a gazdasági élet fejlődésére, az életminőség színvonalára is. Viszonyainkat sajnos jól jelzi a kormányzati megszólalásokban a gyakori fogalmi zavar; általában egyházak támogatása kifejezéssel illetik azt is, ami nem támogatás. Gyakran az egyházfinanszírozáshoz sorolják a jogtalanul elvett értékekért adott részleges kárpótlást, a közösséget szolgáló oktatási vagy egészségügyi, jóléti tevékenység után járó alapnormatívákat, és ezzel erősítik a magyar társadalomban fellelhető téves képzetet az egyházak vagyoni állapotáról.
Az is tény, hogy az egyházak kényszerűen olyan funkciókat is ellátnak, amelyekre nem lenne szükség a mainál hatékonyabb nemzeti örökségvédelem esetén: elsősorban a történelmi értékű épületek, ingó és ingatlan vagyontárgyak fenntartása, karbantartása terén. Aggasztó esetek fordulnak elő a személyi jövedelemadó egy százalékáról való rendelkezés kapcsán is. Az adószabályok és az adóapparátus nehézkessége miatt sokak szerint sérül az egyházak támogatását szolgáló állampolgári szándék megvalósulása.
Az adminisztratív akadályokat el kell távolítani az állampolgárok rendelkezési jogának érvényesülése elől. Civilszervezetként társaságunk határozottan fellép az ellen, hogy a médiában vagy kormányzati szinten szembeállítsák a civil szférát és az egyházakat az állami finanszírozás, valamint a személyi jövedelemadónk egy százalékáról való rendelkezést illetően.
A magyar társadalomnak ma a korábbinál is nagyobb szüksége van arra, hogy egyházaink méltó anyai körülmények között végezzék hitéleti, jóléti és szellemi tevékenységüket.


 

2007. 10. 26. | Magyar Hírlap


Sok pénzt visznek haza tőlünk a multicégek
Exportunk nyolcvan százalékát külióldi cégek adják, amelyek hatmilliárd eurós hazautalásuk mellett igen "szerények" a közteherviselésben.


 

2007. 07. 19. | Magyar Fórum


Az Országgyűlés (a koalíció többségi döntésével) június 25-én az állami vagyonról szóló olyan törvényt fogadott el, amely az eddigieknél is tágabb körre bővíti a megalapozatlan döntések lehetőségeit.


 

2007. 07. 16. | Magyar Hírlap


A vagyoneladás közérdeket sért

Több mint hatvan ismert közszereplő nyílt levélben kérte a köztársasági elnököt, hogy az általa is vitatott vagyontörvényt előzetes normakontrollra juttassa el az Alkotmánybírósághoz.


 

2007. 07. 05. | Magyar Hírlap


Veszélyes lehet a vagyontörvény

Ellentétes reakciókat válltott ki, hogy a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az új vagyontörvényt.


 

2007. 07. 05. | Magyar Nemzet


Felborul a menetrend

Vagyontörvény: előzetes normakontroll a megoldás


 

2007. 07. 04. | Magyar Hírlap


Sólyom visszaküldte az állami vagyonról szóló jogszabályt

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság felszólította a kormányt, hogy még az elfogadott vagyontörvény által felállítandó új szervezet megalakítása előtt tegyen olyan lépéseket, amelyek megakadályozzák a nemzeti vagyon végleges felélését.


 

2007. 07. 04. | Magyar Nemzet


Visszaküldte a vagyontörvényt Sólyom László

Visszaküldte az Országgyűlésnek az állami vagyonról szóló törvényt Sólyom László. A köztársasági elnök az állami vagyon felett rendelkező új testület tagjainak kinevezési rendjét kifogásolja.


 

2007. 06. 03. | www.mob.hu

 


Állásfoglalás a sportvagyon kérdéséről

Az öt éve alakult, a nemzeti vagyon értékeinek védelmét céljának tekintő Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság legutóbbi vitaestjén – mint arról beszámoltunk – a sportvagyonnal kapcsolatos kérdéskör szerepelt napirenden.
Elbert Gábor szakállamtitkár és Schmitt Pál, a MOB elnöke az alapvető kérdésekben csaknem azonos, egymáshoz közelálló álláspontot foglalt el.
Elsősorban az immateriális vagyon értékeire hívták fel a figyelmet.
Hangsúlyozták, hogy a jövő nemzedékének egészségi állapotát az iskolai testnevelés idején kell megalapozni. Az esélyegyenlőség elvét követve biztosítani kell, hogy a fiatalok, szüleik vagyoni helyzetétől függetlenül sportolási lehetőséghez jussanak. S a hagyományok megőrzése és ápolása érdekében a sikeres sportágaknak álllami támogatást kell biztosítani.
A vitaest résztvevői Dénes Ferenc sportközgazdász megállapításait viszont egyöntetűen visszautasították. A korábbi sportminisztériumi államtitkár ugyanis röviden összefoglalva azt hangoztatta, hogy az államnak semmiféle szerepe nincs a sportban. A sport lényegében szórakoztatóipar, ez az iparág világméretekben virágzik, Magyarországon azonban ez az iparág legfeljebb vegetál, mert a magyar sport ebben a szórakoztató iparágban nem tud mit „eladni”.
A társaság a vitaest tapasztalatai, s az ott elhangzottak alapján állásfoglalást hozott nyilvánosságra. Ebben leszögezik, hogy a sportvagyon, a nemzeti vagyonnak fontos része. A társadalom egészségvagyona nemzeti érték, a rendszeres sportolás, mozgás eredményeként egészségesebb a társadalom, amely így kevesebb egészségügyi szolgáltatást igényel. Aggasztónak vélték a fiatal korosztály állapotát, mivel a fiatalok zöme kizárólag az iskolai kötelező testnevelési órák keretében sportol. Örvendetesnek itélték, hogy az országgyűlés elé beterjesztett sportstratégia ötpárti támogatást élvez.
A még megmaradt állami sportvagyon kritikus állapota azonban - az állásfoglalás szerint - főként a társadalom egészségügyi helyzete, azonnali fordulatot követel.
- a sporttal kapcsolatos állami politikában, kiemelten az oktatáspolitikában.
- a médiának a sporttal és az egészséges életmóddal kapcsolatos megnyilvánulásaiban.
- az állami sportvagyon működtetésében a sporlétesítmények számának növelésében, de az sem tartható fenn, hogy a sportra, az egészséges életmód feltételeinek támogatására fordított állami támogatás aránya nálunk európai viszonylatban is rendkívül szerény.


 

2007. 05. 25. | Magyar Hírlap


Baj van a sport nem anyagi részével is
Mozdulatlan gondolataink


Fogy a nemzet sportvagyona. A kilencvenes évek közepe óta halljuk, hogy eltűnnek a pályák, hogy nincs elég csarnok és uszoda, de nem ilyen egyszerű a kép, jobban mondva a sportvagyon nemcsak stadionokból és medencékből áll.


 

2007. 02. 02. | Magyar Hírlap

 


Vitatják a kormányzati negyedet

Politikailag és gazdaságilag is problémás a kormányzati negyed kialakítása a Baross Gábor Társaság vitaestjén felszólaló szak emberek szerint. Az eseményre a kabinet részéről senki nem jött el. "Nem tudom elhinni, hogy 2009 tavaszára elkészül a kormányzati negyed"- mondta Cselovszki Zoltán a Baross Gábor Társaság ülésén. Az építész hozzátette, az is elképzelhetetlen, hogy egy ilyen óriási beruházást a környék, azaz a Nyugati tér és a Podmaniczky utca rendezése nélkül valósítsanak meg. A szakember nem utasítja el a minisztériumok egy helyre költöztetésének gondolatát, hiszen maga is számos tervet dolgozott ki ez ügyben, de a jelenlegi helyszín korábban még javaslat szintjén sem vetődött fel. A vitaest második felszólalója, Granasztói György történész szerint addig nincs értelme költözködni, amíg nem hajtották végre a közigazgatási reformot. Ugyanis ennek hiányában az érintett minisztériumok nem tudják megmondani, mennyi férőhelyre lenne szükségük. "Furcsának tartom azt is, hogy a bejelentett megszorításokkal és a spórolással párhuzamosan egy ilyen óriási, pénznyelő beruházásba fog a kabinet" - tette hozzá a történész. "Számos ponton törvényellenesnek találom az elképzelést" - mondta Bencze Ilona jogász. A kiürülő harmincöt ingatlan után ugyanis csak '75-80 milliárd forint bevételt remélnek: azaz épületenként átlagosan két és fél milliárd forintot. Bencze Ilona felhívta a figyelmet, 2003-ban a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 8,6 milliárd forintért adta el a spenótházat. "A beruházás kihívás lenne a folyamatosan szegényedő többséggel szemben" - vetette fel a kérdés egy újabb aspektusát Csaba László közgazdász. A szakember szerint csak szép álom, hogy rövid időn belül értékesíteni lehet a felszabaduló harmincöt épületet, amelynek hasznos alapterülete csaknem 340 ezer négyzetméter. Arról nem is szólva - tette hozzá -, "hogy ki költözne ezekbe, amikor már így is túlkínálat van az irodaházpiacon". A társaság hagyományaihoz híven most is meghívták a kormányzat képviselőit, ám azt a választ kapták, jelenleg senki sincs, aki felelősen tudna e kérdésben nyilatkozni.
LÁZIN MIKLÓS ANDRÁS.


 

2007. 02. 01. | Duna TV

 


Mv.: - Február 15-én írja ki a Kincstári Vagyoni Igazgatóság az új kormányzati  negyed  megépítéséről szóló egyfordulós nemzetközi tervpályázatot. A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság szakértői kritikával illették az elképzelést.

R.: - A fórum résztvevői számos kritikát fogalmaztak meg a kormányzati  negyeddel  kapcsolatban. Cselovszki Zoltán városépítész szerint a projekt nincs előkészítve, adatokkal, hatástanulmányokkal megtámogatva. Így nem lehet rá nemzetközi pályázatot kiírni.

Cselovszki Zoltán, városépítész: - 2009-re nem valósítható meg egy ekkora projekt. A másik pedig a helyszín, ami szerintem egy picit el lett kapkodva.

R.: - Ráadásul ha a belvárosból elkerülnek a kormányzati  hivatalok, az több más városfunkciót is érinthet. Például befolyásolhatja a kereskedelem helyzetét. Egyes vélemények szerint az új  negyed  működtetése ugyanakkor olcsóbb lehet, mint a jelenlegi struktúra.

Csaba László, közgazdász: - Ez talán igaz lesz, ha majd meg lesz építve, de most egyelőre még ott tartunk, hogy ki kell izzadni ezt az összeget, amiből megépítjük egy olyan időszakban, amikor a reálbérek csökkennek és általában az állam összehúzódásán próbálnak dolgozni.

Bod Péter Ákos, közgazdász: - Fel-felötlik az emberben, hogy ismét olyan konstrukció jöhet szóba, ami rövid távon jónak ígérkezik és később nagyon sokba kerül.

R.: - A pályázatot két hét múlva írják ki.


 

2007. 01. 25. | 168 óra

 


Ki mit tud a kormányzati negyedről?

Domonkos István ny. kórházi főmérnök olvasójuk azon háborog, hogy kormányzati negyedet épít és kórházépületeket értékesít a kormányzat. "Kórházat eladni, orvosoktól és ápolószemélyzettől megválni vétek" - mennydörgi. Kétlem, hogy évtizedes ingatlanpiaci és pénzügyi tapasztalat állna a tisztes főmérnök állítása mögött. Fodor Gábor (SZDSZ) - aki, ha jól tudom, jogász - is úgy nyilatkozik, hogy a "kormányzati negyed építése nem megalapozott". Hm... Lehet hogy a jogi karon nem tanítják azt, hogy ilyen megállapításokhoz részletes pénzügyi elemzést illik csatolni - nem csak úgy kijelenteni. Lehet, hogy Fodor párttársát követi, hiszen tavaly májusban Kóka miniszter sajtóértekezleten jelentette be, hogy az autósztrádákat tőzsdére viszik, és ezzel megoldódik a költségvetési hiány problémája. Részletes pénzügyi számokat ugyan Kóka sem produkált - valószínűleg az orvosegyetemen ezt nem tanították neki -, így aztán kiderült, hogy a tőzsdére vitel pénzügyi lehetetlenség. A költségvetés elszállt, a többit már tudjuk. Csepeli államtitkár úr sem ért a számokhoz - lévén szociálpszichológus! Külügyminiszterünk pszichiáter, hadügyminiszterünk soha nem volt katona... de mindenki nyilatkozik, mindenki ért mindenhez Magyarországon. De nem lennék meglepve, ha Domonkos István ny. kórházi főmérnök olvasójukat a kormány hamarosan megbízná a kormányzati negyed tervezésével. Furcsább dolgok is történnek mostanában Magyarországon.

LÁZÁRGYÖRGY San Francisco


 

2007. 01. 25. | Heti Válasz

 


Sürgős a kormányzati negyed

A kormányzati negyednek aoo~. május 3r-re el kell készülnie - így döntött a Gyurcsány-kormány január r6-i ülésén. Az erről szóló határozat meg is jelent a Magyar Közlönyben. Tehát rohamtempóban kell elkészíteni és engedélyeztetni a terveket, és megkezdeni a kivitelezést. Az új kormányzati negyed a Nyugati tér-Teréz körút-Podmaniczky utca-Dózsa György út-Vágány utca-Ferdinánd híd-Westend City Center-Váci út által határolt területen lesz. A korábbi elképzelések mintegy r5o ezer négyzetméternyi irodáról szóltak - most a minisztériumok 33o ezer négyzetmé tert foglalnak el -, amelyekben mintegy öt-hatezer minisztériumi dolgozót kell elhelyezni. Ám a mostani kormányhatározat kapcsolódó beruházásokról és egyéb "kívánatos fejlesztésekről" is szól, így egyelőre nem lehet tudni, hány négyzetméternyi iroda és egyéb létesítmény épül fel a területen. A kormánydöntés szerint a "helyszín teljes területének fejlesztése a magántőke forrásaira támaszkodva valósuljon meg". Ehhez az állam hoszszú távú kötelezettségvállalására van szükség, amelyről és a beruházási konstrukcióról - a kormány tervei szerint a parlament fog dönteni.

vissza a lap tetejére