vissza a főlapra

1138 Budapest, Népfürdő u. 38.

  fax: 45-24-515  

 e-mail:

honlap:

SAJTÓSZEMLE

 

VITAESTEK ›     

KIADVÁNY ›     

A VASMINISZTER ›     

TAGFELVÉTEL ›     

SAJTÓSZEMLE ›     

látogatók száma:      


2011 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

 

2006. 10. 29. | Heves Megyei Hírlap


Nincs ok félni a nagy kiadóktól a médiapiacon

Hogyan érvényesíthető a demokratikus ellenőrzés elve a "negyedik hatalmi ág" felett?
Többek között e kérdésre kereste a választ a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság e heti vitáján.


 

2006. 05. 31. | Duna TV


Mv.: - Magyarország adósság csapdában van - hangzott el a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság összejövetelén, ahol az államháztartás helyzetét elemezték a meghívott szakértők tekintettel arra, hogy az eurozónához való csatlakozás egyik akadálya éppen az adósság túlzott mértéke.

 

2006. 05. 31. | Kossuth Rádió


Mv.: - A nemzeti bank alelnöke szerint Magyarország adósságcsapdában van, és a hazai össztermék hét-tíz százalékát kiépítő kiigazításra van szükség ahhoz, hogy visszatérjen a fenntartható növekedési pályára. Auth Henrik a Baross Gábor Társaság rendezvényén kijelentette: ha az ilyen arányú kiigazítás elmarad, akkor a forint gyorsan leértékelődik, a kamatok emelkednek, az infláció felpörög és a gazdasági növekedés lelassul. A Baross Gábor Társaság rendezvényén elhangzottakról bővebb összeállítást hallhatnak hírösszefoglalónk után.


 

2006. 05. 31. | Magyar Nemzet

 


Nincs kontroll alatt a hazai költségvetés

A kormányprogram eddig nyilávánosságra hozott pontjai konkrétum nélküliek, márpedig ha a piacok nem tartják hitelesnek a hiány csökkentését szolgáló intézkedéseket és a magyar konvergenciapragramot, akkor a forint gyengülésén és hitelezésünk jelentős drágulásán keresztül kikényszerítik a szükséges változásokat - jelentette ki Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság tegnapi rendezvényén. Auth hangsúlyozta: az államadósság csökkenése 1002-ben megállt, az adósságállomány az elmúlt négy év alatt a GDP 9 százalékával emelkedett, s jelenleg már 2 százalékkal haladja meg a 60 százalékos plafonértéket. Mint mondta, a MÁV és a BKV az elmúlt évek során mintegy 500 milliárd forintnyi adósságot halmozott fel, amelyet soha nem lesz képes visszafizetni, ezekkel a hitelekkel azonban az államadósság jelenlegi mértéke már a GDP 64 százalékára rúg. Jelenlegi gazdálkodását jellemezve Auth az államot egy havi 300 ezer forintos bevétellel rendelkező családhoz hasonlította, amely minden hónapban 360 ezer forintot költ. A jegybank alelnöke komoly problémának nevezte azt is, hogy a jelenlegi törvények értelméhen a kormány a bruttó hazai össztermék 2,5 százalékát kitevő mértékben növelheti a büdzsé hiányát, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy nincs ellenőrizhető költségvetése az országnak.


 

2006. 05. 31. | Kossuth Rádió


Mv.: - Gyurcsány Ferenc a Háttér tegnapelőtti műsorában cáfolta ugyan, Juhász Ferenc, a szocialista párt alelnöke azonban az MTV tegnap reggeli műsorában nem tagadta, hogy hiteles volt a Népszabadság információja Gyurcsány Ferenc azon kijelentéséről, amely szerint nagy a baj Magyarországon. Ezekszerint már nem hangzik el a huhogás, a riogatás, a depressziókeltés vádja. A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság tegnapi összejövetelén az államháztartás helyzetét elemezték a meghívott szakértők, tekintettel arra, hogy az Eurozónához való csatlakozás egyik akdálya éppen az adósság túlzott mértéke. Gyógyításra van szükség, fontos azonban, hogy a gyógymód ne legyen rosszabb, mint maga a betegség. A szakértők egyöntetűen megállapították, hogy a felelősség nem hárítható át az ellenzékre, hiszen a kormány önmagától veszi át a kormányzást, és az államháztartás rendbetételéhez nem szükségesek kétharmados törvények. Mátyus Katalin hangképes összeállítása.
 
R.: - Magyarország adósságcsapdában van, ezért most a GDP hét-tíz százalékát érintő kiigazításra van szükség ahhoz, hogy az ország visszatérjen a fenntartható növekedési pályára - mondta Auth Henrik, a Baross Gábor Gazdaságpártoló Társaság összejövetelén. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke az államháztartás helyzetét egy négytagú családra vetítette le.

Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: - Ennek a családnak van háromszázezer forint jövedelme egy hónapban, a négytagú családnak. És minden hónapban háromszázhatvanezer forint a kiadása. Minden hónapban. Amiből ma már harmincezer forint a kamat. A család adóssága - és ez most egy tényleges szám - az 5,6 millió forint. Mert ma Magyarországon minden emberre 147 millió forint adósságállomány jut. És ez az 1,4 millió forintnyi egy főre jutó adósság, ami a családot 5,6 millióval terheli, az minden hónapban hatvanezer forinttal nő.

R.: - A jegybank alelnöke úgy fogalmazott, hogy meg kell szüntetni a költségvetési alkoholizmust, azaz az államháztartási hiány folyamatos emelkedését. Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetét pedig ellentmondásosnak tartják.

Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: - A makrogazdasági fundamentumokba jelentős feszültségek vannak, miközben a növekedés ugye négy százalék fölötti. Bár ez nem kiugró az újonnan csatlakozott országok között, de nagyjából kielégítőnek látszik. Ugyanakkor a legnagyobb probléma az államháztartás rendkívül magas és fenntarthatatlan hiánya, a növekvő államadósság. Ebből az is következik, ha fenntarthatatlan, akkor minél előbb kiigazító lépésekre, megszorító intézkedésekre van rövidtávon szükség, hosszútávon pedig értelemszerűen reformokra. HÁt az első és legfontosabb lépés az államháztartási hiány csökkentése. Felvázolni egy olyan makrogazdasági pályát, ahol a fenntartható növekedésre tér vissza a gazdaság. Hosszútávon csak ez lehet az alapja minden további szerkezeti átalakítsának is.

R.: - Bod Péter Ákos, a nemzeti bank korábbi elnöke elmondta, hogy a nemzetközi szakértői elemzések azonosak azon a ponton, hogy a magyar államháztartási hiány és a folyó fizetési mérleg túl nagy.

Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke: - Az ennek az üzenete, hogy a magyar belső deficitet nagyon nagy mértékben külső pénzek finanszírozták, finanszírozzák, és hát ezeknek a pénzeknek ára van, mely árat meg kell fizetni, és ez kamatfizetés formájában, meg egyéb formában külföldre megy. Mind a két hiány gond, és akkor még mellé lehetne rakni még néhány más mutatót, az inflációt, a növekedési ütemet. De azt gondolom, hogy a hallgatók jelentős része kicsit unja is ezeket a mutatókat, és abban igazuk is van, hogy ezek átlagszámok, és nem is könnyű beazonosítani, hogy mi volna a megfelelő. Mert például ha azt mondom, hogy a magyar gazdaság egyfajta mutatóval mérve növekszik négy százalékkal, akkor ez így megnyugtatóan hangzik. Ha azonban hozzáteszem, hogy az adóbevételek viszonylag lassan növekszenek, akkor érthetővé válik, hogy miért visszatérő gond az államadósság. Mert hiszen valami oknál fogva a magyar adóalap az nem akar növekedni, legalábbis nem olyan ütemben, mint ahogy a magyar gazdaság a szöveg szerint növekszik.

R.: - Csaba László közgazdász, egyetemi tanár aggasztónak tartja a költségvetési hiány szerkezetét, mert az az éves rendszeres kifizetésekre és az intézmények fenntartására fordított összegekre megy el. A jelenlegi gazdasági helyzet értékelését úgy látja, hogy a választási kampány befejeztével inkább előtérbe kerül a már többször emlegett "nagy a baj" a hangoztatott jóléttel szemben.

Csaba László közgazdász, egyetemi tanár: - Végetért a választási kampány, és az mindenképpen pozitív, hogy az eddigi időszakot jellemző jelszavak és kívánalmak hangoztatása helyett elkezdtünk a realitásokról beszélni. Közgazdász elemzők mindig is azt mondtuk, hogy nagy a baj. Amire ugye megkaptuk a választ, hogy huhogás, meg elvesszük az embereknek a jókedvét. Valóban nagy a baj, hiszen ha egy országban a gazdasági növekedés hitelből valósul meg, a növekedési időszakban az államadósság növekszik, a bizonytalansági tényezők megnőttek, az összes partnerünk és az összes külső elemző szerint a hitelességünk megingott, akkor valamit tenni kell a hitelesség helyreállítására és gyorsan kell valamit tenni! És lehetőleg oly módon, hogy a gyógymód ne legyen rosszabb, mint maga a betegség.

R.: - Csaba László szerint a felelősség jelen helyzetben nem áthárítható, még az ellenzékre sem.

Csaba László közgazdász, egyetemi tanár: - Minden parlamenti demokráciában természetes, hogy akinél van a bicikli, az szabja meg a haladás irányát. És az, hogy ő merre kormányozza a dolgokat, azért nem lehet másra hárítani a felelősséget. Az államháztartás ügyében különösen nem. Ugye az a kilenc tervezet, amiről a sajtó tudni vél, illetőleg ami megjelent, azoknak igen kis része foglalkozik az ország gazdasági helyzetével, hogy milyen a megyerendszer, hogy milyen a képviselői juttatások rendszere, ezek fontos kérdések, de nem befolyásolják a nemzetgazdaság egyensúlyi helyzetét. És ebből adódóan gondolom én azt, hogy igazából akié a bicikli, azé a felelősség. Az államháztartás mutatóit, a nemzetgazdaság helyzetének alakulását feles törvényekkel lehet módosítani. Ebbéli felelősséget egyik kormányzat sem tudja áthárítani, se az ellenzékre, se külföldre, se független megfigyelőkre. Ez a kormányzásnak a terhe, amit magukra vállaltak, és nyilvánvalóan elsősorban saját kezdeményezésben kell végrehajtani, vállalni azt az adott esetben kedvezőtlen visszhangot, amit minden változás kivált!

R.: - Bod Péter Ákos szerint a mostani kormányprogram rövid időn belül megoldást kell nyújtson a deficit mérséklésére, és semmiképpen sem lehet várakozó álláspontra helyezkedni, még az őszi önkormányzati választásokig sem.

Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank előző elnöke: - Az a lényeges kérdés, hogy Magyarország, Magyarország kormánya a két nagy szereplővel szemben milyen stratégiát alakított ki. Az egyik a külvilág, és annak is mondjuk a pénzvilág része, amelyik türelmetlenül várja, hogy mi fog történni, mert ők finanszírozzák a magyar államadósságnak egyre nagyobb és már most komoly részét. És hát az unió is várja szeptember elsejéig, hogy Magyarország milyen tervet dolgoz ki a túl nagy deficit leszorítására. És hát természetesen az ország is várja azt, hogy a kormány hogy fog kormányozni. Mert az elmúlt időszakban nagyon sok szót hallottunk, rengeteg programot ismertettek meg velünk a politikusok, de minden elemzés azt mutatja, hogy ténylegesen két éve, három éve a nagy kérdésekben Magyarországon lényegében semmi sem történt. És felgyülemlettek a teendők, tehát igazából erre kell választ adni.

R.: - Csaba László közgazdász úgy látja, hogy a most bemutatott programban a kormány jelentős kiigazításra nem készül. égy próbálja a többletbevételeket megteremteni, hogy eközben az érdekcsoportok egyikével se kerüljön szembe az őszi önkormányzati választásokig.

Mv.: - Mátyus Katalin hangképes összeállítását hallották a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társasági tegnapi tanácskozásáról.


 

2006. 05. 31. | Duna TV


Mv.: - Magyarország adósság csapdában van - hangzott el a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság összejövetelén, ahol az államháztartás helyzetét elemezték a meghívott szakértők tekintettel arra, hogy az eurozónához való csatlakozás egyik akadálya éppen az adósság túlzott mértéke.

R.: - Magyarország a Maastricht-i kritériumok közül jelenleg csak az inflációs szabályt teljesíti 2,4 %-al, miközben az államháztartás GDP arányos adóssága 2005-re 62 %-ra emelkedett. Az eurozónához való csatlakozásunk így egyre távolodik, hiszen Litvániát egy kisebb hiányosságért is elutasították.

Csaba László, közgazdász, egyetemi tanár, CEU: - Az újakkal szemben keményebbek. Minél elnézőbbek magukkal szemben, annál keményebbek velünk szemben. Tehát mi egy nagyon szigorú elbánásra számíthatunk. Litvánia ebből a szempontból példaértékű, de az üzenet valószínűleg nem annyira Litvániának szól, mint a visegrádi országoknak, ahol sokkal nagyobb az államháztartás és az állami adósságnak a problémája.

R.: - Szakértők szerint a GDP 7-10 %-át érintő kiigazításra van szükség ahhoz, hogy az ország visszatérjen a fenntartható növekedési pályára, ám a költségvetési hiány szerkezete is aggasztó.

Bod Péter Ákos, közgazdász, egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Sajnálatos módon nálunk, bár sokat beszélnek a fejlesztésről, de a legkisebb tétel az adósságnál az, ami fejlesztésre ment, és a legnagyobb tétel részben a fogyasztás, részben pedig a korábbi adósságoknak a kamatterhe. égyhogy ezért is kell megszakítani ezt a kört minél előbb.

R.: - Kiszivárgott információk szerint a kormány reform csomagjának egyik eleme a 15 %-os áfa 20 %-ra való emelése.

Csaba László, közgazdász, egyetemi tanár, CEU: - Én azt gondolom, hogy ami korábban 25 %-nál volt, azt kellene visszaemelni, mert azt a nagykereskedők nyelték le. A magyar piacon nem lehet költségemelésre hivatkozva automatikus áremeléseket csinálni. Senkinek, még önmaguknak sem.

R.: - Csaba László szerint ezzel jelentős bevételre tehetne szert a költségvetés és az erős verseny miatt az áfa-emelés infláció növelő hatása sem lenne jelentős.

 

vissza a lap tetejére