vissza a főlapra

1138 Budapest, Népfürdő u. 38.

  fax: 45-24-515  

 e-mail:

honlap:

SAJTÓSZEMLE

 

VITAESTEK ›     

KIADVÁNY ›     

A VASMINISZTER ›     

TAGFELVÉTEL ›     

SAJTÓSZEMLE ›     

látogatók száma:      


2011 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

 

2005. 12. 09. | Magyar Nemzet


Veszélyes a tudásvagyon teljes piacosítás

Kevésnek bizonyulnak az eddigi magyar intézkedések a kutatás fejlesztés (k+f) terén, a kitűzött célok az elmúlt tizenöt évben részben vagy sehogy sem valósultak meg, a források összetétele kedvezőtlen irányba módosul merült fel mindez azon a szakmai vitafórumon, melyet a napokban rendezett a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság. ...


 

2005. 05. 12. | Magyar Nemzet


Az élhetetlen magyar metropolis

Budapestet ma a magántőke fejleszti kisszerű alkuk következményeképpen ~ Tragikusan romlott a helyzet az elmúlt tizenöt évben anyagi, morális és szellemi értelemben egyaránt Budapest csődbe jutott ...


 

2005. 05. 06. | Magyar Rádió Online


Budapestnek nincsenek álmai?

Budapest több mint város. Mi a budapestieké és kié Budapest? Ilyen, korántsem unalmas címmel hívta vitára szakértő tagjait közgyűlésére a Baross Gábor Társaság ...


 

2005. 05. 06. | Kossuth Rádió | Reggeli krónika


B.- Budapest több mint város, mi a budapestieké és kié Budapest, így hívta vitára szakértő tagjait a közgyűlésére a Baross Gábor Társaság tegnap este ...


 

2005. 05. 06. | MTV 1 | Körzeti híradó


Mv.: - Versenyképesebb és élhetőbb várost szeretne a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság. A szervezet tanácskozásán ...


 

2005. 05. 05. | Duna TV | Duna Híradó-este


- Mv.: Mi a budapestieké és kié Budapest? Be tudja-e tölteni Budapest a főváros szerepét gazdasági, kulturális és szimbolikus értelemben, ezekre a kérdésekre keresték a választ ...


 

2005. 05. 06. | Magyar Nemzet

 


Gyökeres változás kell Budapestnek!

A fővárosban minden szinten alapvető változásra van szükség ahhoz, hogy Budapest élhető város legyen - ebben egyetértett valamennyi hozzászóló a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság tegnapi tanácskozásán. Cselovszki Zoltán, a FIDESZ által életre hívott Új Budapest Központ vezetője egy polgári város jövőképének megalkotását ígérte. Finta József építész (a Nemzeti Konzultációs Testület tagja) arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapest óriási közlekedési, építészeti, társadalmi problémáit csak úgy lehet megoldani, ha merünk álmodni, s eldöntjük, hogyan szeretnénk élni.


 

2005. 02. 17. | Heti Válasz

 


Vita a nemzet kulturális vagyonáról

Rábízható-e az ország kulturális vagyona a haszonelvű piacra?
Hogyan lehet megvédeni a nemzeti közösség identitását?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések kerültek terítékre a Baross Gábor Társaság múlt heti vitaestjén. Pálinkás József volt oktatási miniszter és Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke vitaindítója után Orbán Viktor, a FIDESZ elnöke beszélt a kulturális stratégia fontosságáról, a mecenatúra formáiról s a sokszínűségről. Kósa Ferenc filmrendező, az Országgyűlés kulturális bizottságának szocialista alelnöke egyetértett Orbán kultúrafelfogásával, és összefogást sürgetett nemzetstratégiai kérdésekben. Kézdi-Kovács Zsolt filmrendező az európai uniós lehetőségekről szólt. A beszélgetést Bod Péter Ákos vezette.


 

2005. 02. 11. | Magyar Nemzet


A nemzeti kultúra támogatása létkérdés

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság 2003-án alakult Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor elnökletével a magyar művészet, a természet- és társadalomtudományok, a sport és az informatika jeles képviselőiből, ...


 

2005. 02. 10. | MTV 1 | Körzeti híradó


Mv.: - Az Európai Unió ugyan külön hangsúlyozza a kulturális sokszínűséget, a nagyobb nyitottság azonban komoly veszélyt jelent az egyes nemzeti közösségek hagyományainak megőrzésében. ...


 

2005. 02. 09. | Info Rádió | "ARÉNA"


Vendég: Orbán Viktor

Mv.: - Hogyan képzeli el a következo egy év menetrendjét programalkotás szempontjából? Tehát mikor érkezik el az a pillanat, ...


 

2005. 02. 09. | Duna TV | Duna Híradó-este


- Mv.: Meg kell fogalmazni a közös magyar kulturális eszményt, mert ennek hiánya a közösség széteséséhez vezet, megjelennek a romboló szubkultúrák és a társadalom dekadenssé válik, hangzott el ...


 

2005. 05. 12. | Magyar Nemzet


Az élhetetlen magyar metropolis

Budapestet ma a magántőke fejleszti kisszerű alkuk következményeképpen - Tragikusan romlott a helyzet az elmúlt tizenöt évben anyagi, morális és szellemi értelemben egyaránt Budapest csődbe jutott, Magyarország fővárosán tizenöt év elteltével tragikusan megmutatkoznak a materiális, morális és szellemi romlás jelei - hangzott el a Baross Gábor Nemzeti Gazdasdgpártoló Társaság minapi tanácskozásán.

A fórum három felkért vitaindítója, Cselovszki Zoltán, az Új Budapest Központ vezetője, Szegvári Péter, a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke és Fínta József építész ugyan más-más szemszögből, de egybehangzóan azt állította: alapvető változások - egy új közigazgatási rendszer, világos, értékelvű jövőkép és következetes munka - kellenek ahhoz, hogy Budapest élhető metropolis és valóban a nemzet fővárosa legyen. Vitathatatlanul kitört az utóbbi hónapokban az a szellemi vulkán, amely hosszú évekig fortyogott, de mára maga alá temette a városvezetést - állapította meg a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság vezetősége a Budapest több mint város! Mi a budapestieké, és kié Budapest? címmel a napokban megrendezett vitaestjének témavázlatában.

- Be tudja-e tölteni Budapest a főváros szerepét gazdasági, kulturális és szimbolikus értelemben, ha az egyre szaporodó kátyúk miatt már a főutakon sem lehet autóval végighajtani, ha félve megyünk a Citadellára, ha bedeszkázott, teleplakátozott ablakú üzletek fogadnak a belvárosban és a Nagykörúton? Budapestet - ma a magántőke fejleszti kisszerű alkuk következményeképpen, s mindenben a megosztottság, az infrastruktúra idegen kézbe adása, a közigazgatási rendszer működésképtelen sőpredéke, az itt élő emberek egyűttműködésének, közösségi tereinek a hiánya jellemző az egész városra - olvasható a vitaindítóban. A kérdések sorjáznak, az állításokat kutatások és a mindennapi tapasztalatuk támasztják alá.

-Bár tizenöt éve működnek a kommunista hatalom által 1950-ben létrehozott tanárokat felváltó önkormányzatok, a közjogi rendszert valójában nem változtattuk meg 1990-ben -jelentette ki Szegvári Péter, a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke.
Emlékeztetett, már a fővárosi törvény létrehozásakor is jelentős volt a politikai megosztottság, ám az első időszakhan kísérlet történt egy közmegegyezéses modell létrehozására. Ez arra épült, hogy bebizonyítsa: a demokrácia nem a többség uralmát jelenti a kisebbség felett, hanem azt, hogy minél többen vegyenek részt a közéletben. A kísérlet megbukott, hiszen az 1994-es választások után a többségi modell győzött, s a mai napig így működik a döntéshozás.
Szegvári szerint a jelenlegi kétszintű - kútigazgatási rendszer (a fővárosi önkormámyzat és a vele jogilag egyenrangú huszonhárom kerület) nem megfelelő és nem hatékony. A szakember szerint - Bibcí István után szabadon - hatalmi, hivatali és polgári szinten is egységesíteni kellene Budapestet. Szegvári Péter hangsúlyozta: az uniós pénzek bűvölete koncepción, térségi irányokon, új intézmémi struktúrákon kellene gondolkodni, s a második Nemzeti fejlesztési tervet már így lenne jó összeállítani.

- A regionális huzavona időszaka véget ért: Budapestet szoros egységben kell kezelni a 78 településhől álló agglomerációval, s nem csupán vízió az országhatárokat is átlépő térségi metropolis kialakításának a lehetősége sem. Mára az is bebizonyosodott, hogy a politikai elitek mellett más érték- és érdekrendszerek bevonása szükséges a döntéshozási folyamatba. Budapesten ezt a célt szolgálná a közmunkák tanácsának újraélesztése - fogalmazott Szegvári Péter. Vajon a budapestiek hány százalékban mondják azt, hogy szeretik a fővárost?

Cselovszki Zoltán, az Új Budapest Központ elnöke a Gallup egyik felmérése alapján kötölte: az itt élők mindössze 18 százaléka. A kutatás megállapította, hogy a többség nem szeret itt élni, nem büszke a városra.

- Többé nem lehet úgy városfejlesztési terveket készíteni, hogy a szakemberek és a politikosok megmondják, megszavazzák, azután úgymond elfogadtatják. Meg kell hallgatni a budapestieket, ők mit szeretnének. Ezt szolgálja a nemzeti konzultáció, amelynek budapesti sorozata pénteken indult. Fórumot szervezünk, hét kiemelt tanácskozással. Az emberek véleményének összegzése után októberre elkészül az Új Budapest terv, amelyek összeállítását Orbán Viktor volt miniszterelnök ígérte meg a második Nemzeti fejlesztési terv kidolgozása érdekében tartott év eleji négypárti találkezón. A munkafolyamat részeként két-három héten helül már előrukkolhatunk az ország egészét érintő panelfelújítási programmal is - emelte ki Cselovszki.

Mint hangsúlyozta, nem mehetünk el a politikai megosztottság okozta bénultság mellett, hiszeri Budapest rendkívül jó potenciállal rendelkező város, mégsem fejlődik.

- A felelősség azonban nem azonos: az Orbánkormány 19 olyan beruházást indított el és fejezett be a fővárosban, amelyek összértéke meghaladja például a 4-es metró építésének költségét. Határozottan állítom, a rendszenváltozás óta a polgári kormány tett a legtöbbet Budapest fejlesztéséért. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az Antall-kormány finanszírozásában épült meg a Lágymányosi híd, s bár a tervezett világkiállítás elmaradt, de megépült a Duna-parti egyetemi negyed. S, hogy a kicsinyességről is szóljak, Demszky Gábor 1994ben közvetlenül az expó lemondása után az érintett terület közműfejlesztését is azonnal leállíttatta, s csak a fővárosi hivatali apparátus makacssága akadályozta meg ezt az őrültséget.

Ha összehasonlítjuk a különböző politikai erők városfejlesztésbeli gondolkodását, megállapíthatjuk: a baloldaliak problémákat gyűjtenek, s azokra keresnek megoldásokat, a liberálisok minimális üzemeltetéstől, a piac úgymond mindent megoldó szerepétől várják a fejlődést, míg a polgári erők elóőb jövőképet készítenek, majd ehhez eszközöket rendelnek a cél érdekében. Tehát elsőként arra kell választ keresnünk, hogy milyennek képzeljük el Budapestet 2020-ban. Én azt mondom, hogy Budapest a nemzet fővárosa. Az Európai Unióban a valódi határok ugyan eltűnnek, de újra kialakulnak a kulturális határok. Mindaddig azonban nem beszélhetünk a nemzet fővárosáról, amíg Budapest a nemzettel ellentétben áll, nem lakható, nem élhető, s nem az itt élők alakítják - állítja az Lj Budapest Központ vezetője. - Tragikus romlás következett be az elmúlt tizenöt évben Budapesten materiális, morális és szellemi értelemben egyaránt. Bár az európai fővárosok legszebb látképével rendelkezünk, többek között a városvezetés alkalmatlansága miatt csődbe jutottunk - állította Finta József építész. Mint mondta, a több évtizedes diktatúra után láthatóan még nem állt össze Magyarország polgársága, a civil társadalom, amely rákényszerítené a mindenkori hatalmat arra, hogy vessen véget a káosznak.

Jelenleg a várost elcsúfítják a graftitik, az utak kátyúsak, hajléktalanok tömkelege kószál az utcákon, és nincs ki ennek a folyamatnak gátat vetne. Az építészeti bajok gyökerei is a kommunista hatalomátvételig nyúlnak vissza:1948-49-től kitaszíttatott az építészet a magyar kultúrából. A szakma iparrá, tömegtermeléssé degradálódott, s mindez a panelrengetegek felhúzásával vált igazán kézzelfoghatóvá.

- Korábban a Kádár-rendszer, ma a piac gyakorol erőszakot a városon, a zabolázatlan léke fejleszti Budapestet, miközben lehetetlen közlekedni, a belső városrész kihalóban van, gyakorlatilag megszűnt a kiskereskedelem: Az agglomerációba menekült csaknem 400 ezer ember ugyancsak küszködik a települések rossz infrastruktúrája, s a főváros felé irányuló kizlekedés hiányosságai miatt. A városnaknincsenek álmai, vágyai, pedig korábban annyi ötlet, elképzelés volt - kezdve a pályaudvarok lefedésével a kerületeket összekötő promenádos, parkos területek kialakításán át a budai gyaloghidak építéséig-, de semmi nem valósult meg belőlük. Talán a kávéhtfrtk számának növekedése, a kivételnek számító Ráday utca vagy a Liszt Ferenc tér kialakuló polgári hangulata iclenthct némi reményt a jövőre nézve. Klerjünk álmodni, különben Pozsony és Prága után lehagyhat minket Bukarest is - hangoztatta Finta József. Felkért hozzászólóként Inrlás Istrán, Óbuda-Békásmegyer független polgármestere több kérdésben eltérő álláspontot képviselt a vitaindító előadókétól. lígy fogalmazott: nem baj a politikai megosztottság, ám az igen, ha a politika túlterieszkedik, oda is, ahova nem való. A liberalizmus megengedő álláspontját sem látja kifogásolhatónak, jelenlegi fonnáját azonban akként jellemezte, hogy az magán kívül senkit meg nem tűr, s le akarja győzni a természetet. - Ezzel a liberalizmussal szemben egy míSködőképes demokráciát, a döntések végrehajtásához pedig szigorú hierarchiát mutassunk fel! Állítsuk vissza a hatósági munka becsületét és hatáskörét, a pénzügyi uralom helyett pedig az oktatást és a nevelést helyezzük előtérbe! Nem világvárost, hanem élhető várost kell építeni'. -szögezte le Tarlós. A fórumon, amelyen vendégként részt vett Pnzsgay Imre, a Nemzeti Konzultációs Testület tagja és a szervező Baross Gábor, Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság elnöke, Bod Péter Ákos és Mitnyan György, a XII. kerület fideszes polgármestere szégyenletesnek nevezte a Fővárosi Közgyűlés tevékenységét, s az önkormányzati és az 511ami feladatok, illene a finanszírozási rendszer mielőbbi újraszabályozását, a kormányzatban önálló minisztérium létrehozását szorgalmazta.

- Az élhető Budapestért legkésőbb 2006-bari alapvetően kell átalakítani az önkormányzati rendszert, de mindenekelőtt következetes munkára van szükség mondta Mitnyan György.


 

2005. 05. 06. | Magyar Rádió Online


Budapestnek nincsenek álmai?

Budapest több mint város. Mi a budapestieké és kié Budapest? Ilyen, korántsem unalmas címmel hívta vitára szakértő tagjait közgyűlésére a Baross Gábor Társaság csütörtökön este.

Milyen város legyen Budapest? - kérdezték a Baross Társaság által rendezett szakmai fórumon az előadók. Csebovszky Zoltán, az Új Budapest Központ vezetője elmondta, hogy a Gallup Intézet felmérése szerint a budapestiek 18 százaléka szereti a fővárost. Az építész, Finta József is ehhez a kisebbséghez tartozik, de:

- Abban a pillanatban, hogyha meglátom a város az utóbbi időben bekövetkezett tragikus romlását, '90 óta folyamatosan, de most igazán az elmúlt néhány évben, egyáltalán látom a város materiális és elsősorban morális, szellemi leromlását, akkor nem tudok olyan nagyon boldog lenni, és még a jövőképem is egy kicsit zavarossá válik - mondta Finta József. Nagyon egyszerű lenne azt mondanom, hogy van egy városvezetés, ami történetesen esetleg alkalmatlan arra, hogy ezt a várost vezesse, de a dolog nem igen egyszerű.

Finta József az előbb említett érvet is fontos tényezőnek tartja, de nem az egyetlennek.

- Azt hiszem, hogy nem alakult ki az a polgárság, amely szemléletében, városszeretetében, országszeretetében, nemzettudatában alkalmas arra, hogy rákényszerítse a mindenkori hatalmat, hogy törődjön az ország táji és épített környezetével. Kialakulóban van, de ebben a pillanatban még erőtlen, heterogén, a politika tökéletesen széttrancsírozta, és még nem jutott abba az állapotba, hogy körülnézzen, hogy hol lakik és hol él, vagy pedig rövidlátóan néz körül, csak a saját környezetében.

Az építész a legfontosabb gondokat is számba vette:

- Talán négy egészen akut probléma van, amit nem tudom, hogy egyáltalán hány év alatt lehet rendbe hozni. Az egyik a város közlekedése, a másik téma az a paneles gyűrű, amely materiális valóságában is egy óriási szociális és társadalmi probléma. Gyakorlatilag egy olyanfajta, mesterségesen létrehozott tömbösödés, egy olyan gyűrű, amellyel nem tudom, hogy mit fogunk kezdeni, hiszen lebontani nyilvánvalóan nem lehet. A következő probléma a városmag kérdése. A zárt udvaros, gangos világ már élhetetlen immáron, és különösen élhetetlenné vált azzal, hogy a totális motorizáció az utcarendszert tönkretette. Egy óriási rehabilitációra szorul. Azon túl, hogy ennek a helyzetnek a kilátástalanságait látom, a városnak nincsenek álmai és vágyai.

Szegvári Péternek, a Magyar Területfejlesztési Hivatal vezetőjének magyarázata a rossz statisztikára:

- Azt gondolom, hogy azért nem tudjuk szeretni igazán Budapestet, nem tudjuk kifejezni megfelelően ezt a szeretetet, és nem tudjuk érvényesíteni az eltérő, sokszínű érdekeinket és véleményünket, mert nincs rá keret, nincs rá mód. Nem feltétlen politikai akarat kérdése, struktúrája nincs annak, hogy élhetővé legyen.

A közigazgatási szakember szerint a konfliktusok nem feltétlenül rosszak.

- Baj-e az, hogy széttagolt a közigazgatás, baj-e az, hogy egyébként megosztott a főváros polgársága? Azt hiszem, természetes. 1990-ben nem vettük észre, hogy nemcsak a rendszerváltás zúgott el felettünk, mint a nikkelszamovár Kassák versében, hanem, bizony, nem változtattuk meg a közjogi, politikai rendszerünket. Kellenek jövőképek. '90-től egészen 2004-ig nem születtek jövőképek Magyarországon, bármilyen furcsa. A nemzeti fejlesztési tervezés, a területi tervezés helyett és a városstratégiák helyett a pénzek elköltéséről beszéltünk, eszközökről beszéltünk, és nem célokról, nem értékekről. Meg kéne változtatni ezt, előbbre kellene tekinteni.


 

2005. 05. 06. | Kossuth Rádió | Reggeli krónika


B.- Budapest több mint város, mi a budapestieké és kié Budapest, így hívta vitára szakértő tagjait a közgyűlésére a Baross Gábor Társaság tegnap este, Mái KOvács Kriszta összeállítása.

R.- Milyen város legyen Budapest, kérdezték a Baross Társaság által rendezett, szakmai fórumon az előadók. Csapovszky Zoltán az éj Budapest Központ vezetője elmondta, hogy a Gallup Intézet felmérése sherint a budapestiek 18 százaléka szereti a fővárost, az építész Finta József is ehhez a kisebbséghez tartozik, de:

Finta József: - Abban a pillanatban, hogy ha meglátom a várost az utóbbi időben bekövetkezett tragikus romlását 90 óta folyamatosan tehát most igazán az elmúlt néhány évben egyáltalán látszana város materiális és elsősorban morális szellemi leromlását akkor nem tudok olyan nagyon happy lenni, és még a jövőképem is egy kicsit zavarossá válik. Nagyon egyszerű lenne azt mondanom,hogy van egy városvezetés ami történetesen alkalmatlan arra, hogy ezt város vezesse, de dolog nem ilyen egyszerű.

R.- Fint József az előbb említett érvet is fontos tényezőnek tartja, de nem az egyetlennek.

Finta József:- Azt hiszem, hogy nem alakult ki az a polgárság, amely szemléletében város szeretetében ország szeretetében nemzet tudatában alkalmas arra,hogy rákényszerítse a mindenkor hatalmat,hogy törődjön mondjuk az ország táji és épített környezetével. Kialakulóban van,de ebben a pillanatban még erőtlen, ,derogén a politika őket is szétrancsírozta, és még nem jutott abba az állapotba, hogy körül nézzen,hogy hol lakik, és hol él,vagy pedig rövidlátóan néz körül, csak a saját környezetében. A másik probléma az,hogy piac orientáltsága globalizációnak az a öneladó póza, amellyen szinte minden évben egy-egy új építészeti stílust talál ki annak érdekében, hogy az előzőről bebizonyítsa, hogy marhaság, és újabb és újabb épületeket tudjon egy már tökéletesen agyon épített Európában vagy Amerikában létrehozni, ez fantasztikus stiláris építészeti divat verseny, ez a magyar építészetet, illetve hát gyakorlatilag a fejletlenebb európai országokat is arra kényszeríti, hogy ebben a versenybe beszálljanak, ez egy torz és szörnyű verseny amelybe beszállni lehetetlenség, beleszállni meg az építészet halála.

R.- Az építészet a legfontosabb gondokat is , számba veszi.

Finta József:- Talán négy egészen apró probléma van amit nem tudom,hogy egyáltalán hány év alatt rendbe hozni, az egyik a város közlekedése, a másik téma az paneles gyűrű amelyet a paneles övsömörnek szoktam nevezni, amely materiális valóságában is egy óriási szociális és társadalmi probléma, ugye gyakorlatilag egy olyan fajta mesterségesen létrehozott, egy olyan gyűrű amellyen nem tudom,hogy mit fogunk kezdeni, de lebontani nyilvánvalóan nem lehet.A következő probléma az, a város ma kérdése, nagyon nagy igazsággal felértékelt és tényleg gyönyörű eklektikus világ, nos ez eklektika egy telek spekuláció eredménye volt, minden szépsége mellett, és ebből következett az zárt udvaros gangos világ ,amely most már élhetetlen immáron és különösen élhetetlenné vált azzal,hogy a totális motorizáció az utcranrendet tönkre tette., Egy óriási rehabilitációra szorul, ebből a Budapestből menekülnek ki 20-30 múlva, ez az eklektikus historikus, szecessziós Budapest összedől, és akkor már építhetünk egy új fővárost.

R.- Finta József , ezektől fontosabb gondot is felfedez.

Finta József:- Azontúl,hogy ennek a helyzetnek a kilátástalanságát látom, a városnak nincsenek álmai és vágyai.

R.- Szegvári Péternek a Magyar Területfejelsztési Hivatal vezetőjének a magyarázata a statisztikára.

Szegvári Péter.- Azt gondolom,hogy azért nem tudjuk szeretni igazán Budapestet, nem tudjuk kifejezni megfelelően ezt a szeretetet, és nem tudjuk érvényesíteni az eltérő sokszínű érdekeinket és véleményünket, mert nincs tárep, nincs rá mód, nem feltétlenül optikai akarat kérdése, struktúrája nincs annak, hogy élhető legyen.

R:- A közigazgatási szakember szerint a konfliktusok nem feltétlelnül rosszak.

Szegvári Péter:- Baj-e az, hogy széttagoltak közigazgatás, baj-e az,hogy ha egyébként megosztott a főváros polgársága, azt természetesen. 1990-ben nem vettük észre,hogy nemcsak a rendszerváltás zúgott el felettünk mint a nikkel szamovár Kassák versében, hanem bizony, nem változtattuk meg a közjogi politikai rendszerünket.

R.- Látlelet a szakembertől.

Szegvári Péter:- Egy leendő közigazgatási rendszer, teljesen mindegy,hogy ki lesz hatalmon itt vagy ott, nem megfelelő nem tudja biztosítani a hatékony kormányzást, se a racionális hivatali igazgatást, se annak a politikai deficitnek, demokratikus deficitnek a felszámolását, kellene jövőképek. 90-től egészen 2004-ig nem születtek jövőképek Magyarországon bármilyen furcsa. A nemzeti fejlesztési tervezés a területi tervezés helyett a város stratégiák helyett, a pénzek elköltéséről beszéltünk, eszközökről beszéltünk, és nem célokról és nem értékekről ,meg kell változtatni ezt. Kéne egy kicsit 2020-ig előbbre tekinteni.


 

2005. 05. 06. | MTV 1 | Körzeti híradó


Mv.: - Versenyképesebb és élhetőbb várost szeretne a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság. A szervezet tanácskozásán arra keresték a választ, miként lehetne ezt minél gyorsabban elérni.

R.: - Budapestnek újra a nemzet fővárosává kell válnia. Ki kell alakítania egy olyan új arculatot, ami egyedivé teszi Magyarország fővárosát. A Baross Társaság legutóbbi ülésén más hozzászólások mellett ez is elhangzott. Felidézték a résztvevők a múltat is. Eszerint 1990-től napjainkig óránként három budapesti polgár költözött el az agglomerációba, míg Londonba ezen idő alatt hatan költöztek be. Az éj Budapest Központ ezért tervet dolgoz ki az élhetőbb fővárosért, amelynek elkészítéséhez megkérdezik a szakembereket, és a budapestieket is.

Cselovszki Zoltán vezető, éj Budapest Központ: - Már most is dolgozunk sok szakemberrel, de például a Baross Társaságnak a mostani fóruma is egy ilyen szakfórum, ugye, itt akadémikusok, művészek, mérnökök, tudósok azok, akikkel beszélgetünk Budapestről, magukat az egyetemeket is meg fogjuk kérdezni, de a lakosokat is tehát, és akkor ezeket összegyűjtjük, és lesz egy része a Budapest tervnek, ami kifejezetten erről fog szólni, tehát amit az emberek szeretnének.

R.: - Cselovszki Zoltán hozzátette: kérdés az, hogy az aggódók véleményét, javaslatait magáévá teszik-e a fővárosiak, illetve az, hogy egy közös cél érdekében össze tudnak-e fogni Európával és Magyarországgal. A tervek szerint az éj Budapest terv október végéig készül majd el, ami választ ad a remények szerint a fővárossal kapcsolatos kérdésekre.


 

2005. 05. 05. | Duna TV | Duna Híradó-este


- Mv.: Mi a budapestieké és kié Budapest? Be tudja-e tölteni Budapest a főváros szerepét gazdasági, kulturális és szimbolikus értelemben, ezekre a kérdésekre keresték a választ a Baross Gábor Társaság által rendezett vitaindító est résztvevői.

- R.: A másfél éve alakult Baross Gábor Társaság névadója szellemi hagyatékának folytatását tűzte ki célul. Szakmai fórumokon építészek, szakpolitikusok vitáztak egy élhetőbb Budapestért.

- Cselovszki Zoltán, az éj Budapest Központ vezetője: Ez év októberében készülünk el az új Budapest-tervvel. Nem szeretnénk nagyon elévágni a dolognak, de mindenképpen az a lényeg, hogy egy kézzelfogható, kényelmes, európai fővárost, a nemzet fővárosát szeretnénk elképzelni.

- R.: Megvalósításához azonban társadalmi összefogásra van szükség.

- Szegvári Péter elnök, Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal: Én olyan Budapestről álmodom, amely versenyképes az európai metropoliszok hálózatában, ez a politika szempontja, olyan, amely hatékonyan üzemeltethető és élhető, ez a hivatal szempontja, és persze amelyben jó lakni és szerethető, ez pedig a polgár szempontja.

- R.: Mindannyiunk közös érdeke, hogy Budapestet ne az üveg irodaház monstrumok vagy újabb bevásárlóközpontok árasszák el, inkább a zöldövezetek, a parkok, és ezáltal mi kapjunk nagyobb életteret.


 

2005. 02. 11. | Magyar Nemzet


A nemzeti kultúra támogatása létkérdés

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság 2003-án alakult Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor elnökletével a magyar művészet, a természet- és társadalomtudományok, a sport és az informatika jeles képviselőiből, akik azóta rendszeresen tartanak vitaestet az egykori MOM-kultúrház kupolatermében.

Szerdán este A nemzet kulturális vagyonának gazdálkodása cimű kerekasztalbeszélgetésen Pálinkás József professzor, a Fidesz kulturális tagozatának elnöke, Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnőke, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Kósa Ferenc és Kézdi-Kovács Zsolt filmrendező vett részt Bod Péter Ákos vitavezetésével.

Minden ellenkező híresztelés dacára az Európai Unió nem törekszik a kultúrák homogenizálására. Pálinkás József előadását idézve: az unió filozófiájával kimondottan egybecseng, hogy a nemzettudatában és identitásában meggyengült magyarság kialakítsa önvédelmi stratégiáit és progamjait a szellemi élet minden területén. Az állam semmiképp sem vonulhat ki a nemzeti kultúra anyagi támogatásából, sőt, kifejezetten óvnia kellene spirituális értékeinket attól, hogy ki legyenek szolgáltatva a piac kényének és kedvének. A nemzeti kultúra és tudomány anyagi és szellemi hordozóinak minden korábbinál hatékonyabb támogatása úgyszólván létkérdés. Ha hagyjuk elveszni az úgynevezett közös műveltségeszményt, veszélybe kerül a nemzeti kultúra is, amelynek hiánya a közösség szempontjából káros szubkultúrák elburjánzását eredményezi - mondotta többek között Pálinkás József.

Kósa Ferenc filmrendező véleménye szerint e törekvést pártállástól függetlenül támogatnia illik minden felelősen gondolkodó embernek. Bendzsel Miklós szerint rajtunk áll, hogy az argonauták arany gyapja vagy Balzac szamárbőre lesz-e osztályrészünk.

Orbán Viktor volt miniszterelnök a közös műveltségeszmény újjáteremtését, annak anyagi és erkölcsi támogatását tekinti a következő kormány kulcsfeladatának. Önmagában nem tartja gondnak, ha - törvényes keretek között mindenki azt tesz és gondol, amit akar. A demokráciában szabad megjelennie a közösen megfogalmazott kultúreszménytől radikálisan eltérő vélekedéseknek is, de hogy ezt az államnak kell-e támogatni, afelől a Fidesz elnökének komoly kétségei vannak. Az viszont komoly baj, ha egy közösség elveszti a mérce tudatát. A közös kultúraeszménynek éppen abban kell testet öltenie, hogy a közös eszményképet, a mércét meghatározzuk. A tovatűnt XX. század két alapvetően meghatározó gondolatrendszere a szociális és a nemzeti eszmény volt. Úgy tűnik, a XXI. száradban a szociális tömegeszmény mozgósító ereje tovatűnik, így Európát egyedül a nemzeti eszme erőteljes reneszánsza hozhatja újra közös nevezőre, amelynek kialakításában ránk, Közép-Európában élő magyarokra komoly szerep vár mondta el többek kőzött Orbán Viktor.


 

2005. 02. 10. | MTV 1 | Körzeti híradó


Mv.: - Az Európai Unió ugyan külön hangsúlyozza a kulturális sokszínűséget, a nagyobb nyitottság azonban komoly veszélyt jelent az egyes nemzeti közösségek hagyományainak megőrzésében. - hangzott el a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság ülésén. A tanácskozáson a nemzeti kulturális vagyon jövőjéről is szó volt.

R.: - Minden közösségnek szüksége van nemzeti kulturális stratégiára a szellemi élet, az oktatás, a művészet és a tudomány területén egyaránt. Ezért fontos megőrizni a közpénzen fenntartott kulturális vagyont. Ilyenek például az iskolák, a kutatóintézetek, a közgyűjtemények és a sportpályák. Ezen intézmények segíthetik egy-egy nemzet fennmaradását. - hangzott el a Baross Gábor Gazdaságpártoló Társaság ülésén. A kulturális vagyon működtetése volt a tanácskozás tárgya.

Pálinkás József, volt oktatási miniszter: - Azt próbáltuk meghatározni, azt a arányt, ha úgy tetszik, hogy mi az az arány, amiben a nemzeti kulturális vagyont a magánszféra és a közszféra működtesse, és arra jutottunk, hogy vannak olyan elemei, amelyekben a magánszféra és a közszféra együtt jó, ha működteti ezt a vagyont, vannak viszont olyan elemei, amelyeket a jellegénél fogva csak a közszféra működtethet.

R.: - Jelenleg Magyarországon a nemzeti kulturális vagyon hetven-nyolcvan százalékát a közszféra működteti. - tette hozzá Pálinkás József.


 

2005. 02. 09. | Info Rádió | "ARÉNA"


Vendég: Orbán Viktor

Mv.: - Hogyan képzeli el a következo egy év menetrendjét programalkotás szempontjából? Tehát mikor érkezik el az a pillanat, amikor a Fidesz részletesen elmondja, és nem csak ilyen részelemeket tekintve, hogy kétezerhattól hogyan képzelné el az országot?

Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke: - Nézze! Mi most egy nagy párbeszédben vagyunk, tehát számos helyen folynak programalkotó munkák. Navracsics Tibor egy külön intézetet is muködtet ebbol a célból, de a Szent István-tervben a legjobb magyar koponyák, elnézést, hogyha túlzok, az Akadémia elismert tagjai vesznek részt és írják a Szent István-tervet, amely megpróbálja Mayarország lehetoségeit pontosan föltérképezni. Ma éppen egy Baross Gábor társasági ülésrol jöttem, ahol a nemzeti kulturális vagyon jövojének kérdésérol volt szó. Ezeket mind dokumentáljuk. Tehát én úgy érzem, hogy az ország most éppen megmozdult. Még nem azon a fordulatszámon halad, ahogyan majd haladni fog egy év múlva, de most már Magyarországnak az életeros részei, és hogyha a vidékparlament is létrejön meg az éj Budapest-terv munkái is elindulnak, azért Magyarország életképes részei megfogalmazzák azt, hogy ok mit szeretnének. Nem az a kérdés, hogy mi mit akarunk. Hát, mi voltunk már egyszer kormányon, mindenki láthatja, hogy van bennünk ero és van bennünk akarat. Azt is láthatják, hogy milyen irányban szoktuk mi vinni az ország ügyeit, hogyan gondolkodunk ...


 

2005. 02. 09. | Duna TV | Duna Híradó-este


- Mv.: Meg kell fogalmazni a közös magyar kulturális eszményt, mert ennek hiánya a közösség széteséséhez vezet, megjelennek a romboló szubkultúrák és a társadalom dekadenssé válik, hangzott el a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság vitaestjén.

- R.: A műveltségi vagyon tárgyi részét nem szabad elhamarkodottan privatizálni, és nem szabad lebontani a közmegegyezésen alapuló műveltségeszményt sem, hangoztatta Pálinkás József. Orbán Viktor szerint a jövőbeni kultúrpolitika csakis az elmőlt évszázadokban létrehozott szellemi vagyonra és kulturális intézményrendszerre alapozhat, még ha újításokra szükség is van. A volt miniszterelnök szerint mindeknképpen szükség van a közös kultúreszményre, hiszen ez az alapja az önazonosságtudatnak, márpedig az identitászavarok egészségügyi panaszokhoz, végső soron az ország versenyképességének romlásához vezetnek.

- Orbán Viktor, a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség elnöke, volt miniszterelnök: Szabad a közös megfogalmazott kultúreszménytől radikálisan eltérő nézeteknek is megjelenniük. Hogy államilag nagyon kell-e őket támogatni, afelől komoly kétségeim vannak, de hogy létezhetnek, azt ne tagadjuk el. Szabad. Az emberi agy, érzésvilág, kultúra, nem tudom hogyan kell fogalmaznom, termékei azok is, meg szabad őket mutatni. Oda nem szabad eljutni, hogy elveszítsük azt a hitünket, hogy van egy közös mérce.

- R.: A szocialista Kósa Ferenc Orbán Viktorral egyetértve hangoztatta, a kultúra nem képes megfelelni sem a politikai, sem a piaci elvárásoknak.

- Kósa Ferenc, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának szocialista alelnöke: Ha egyáltalán elkezdjük ráereszteni a poilitikai fennhatóság helyett a piaci fennhatóságot, az éppoly halálos ítélet lehet a kultúra számára.

- R.: Az Országgyűlés Kulturális bizottságának alelnöke figyelmeztetett, az államnak minden forrást meg kell mozgatnia, hogy az ország valóra válthassa önmaga legjobb kulturális képességeit.

vissza a lap tetejére