vissza a főlapra

1138 Budapest, Népfürdő u. 38.

  fax: 45-24-515  

 e-mail:

honlap:

SAJTÓSZEMLE

 

VITAESTEK ›     

KIADVÁNY ›     

A VASMINISZTER ›     

TAGFELVÉTEL ›     

SAJTÓSZEMLE ›     

látogatók száma:      


2011 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005 | 2004 | 2003

 

2003. 10. 10. | Kossuth Rádió | Határok nélkül az irodalomról


Mv.: - Köszöntöm hallgatóinkat! A közös múlt, a számontartott történelem elválaszthatatlanul összeköti a Kárpát medence magyarjait...


 

2003. 09. 03. | Műszaki Magazin | Baross Gábor példája


A privatizáció és a nemzeti vagyon helyzete a rendszerváltozás kezdetétől, 1990 óta folyamatosan a figyelem középpontjában van...


 

2003. 09. 01. | Üzleti 7 | A Vasminiszter nevében


Baross Gábor neve fogalom a magyar közgazdaságban. Az egykori közmunka- és közlekedésügyi...


 

2003. 08. 12. | Duna TV, Indul a nap | A stúdióban Pakucs János,...


…a Magyar Innovációs Szövetség elnöke és egyben a Baross Gábor Gazdaságpártoló Egyesület ügyvezető elnöke. Ez az egyesület...


 

2003. 08. 04. | Kisalföld | Vita a nemzeti vagyonról


A Baross Gábor Gazdaságpártoló Társaság vitát kezdeményezett a nemzeti vagyonról...


 

2003. 08. 04. | Üzleti 7 | Honlapon


Elkészült a Baross Gábor Társaság honlapja, amelyen máris nyílt internetes fórumot...


 

2003. 08. 04. | Magyar Nemzet | Vita a nemzeti vagyonról


A globalizáció és Magyarország EU-tagsága révén erősödik a nemzeti vállalatok...


 

2003. 08. 03. | Vasárnapi Hírek | A nemzeti vagyont féltik


A Baross Gábor Gazdaságpártoló Társaság vitát kezdeményezett a társaság internetes honlapján...


 

2003. 07. 08. | Magyar Nemzet | Vagyonmustra nagyítóval?


Mi képezi a nemzeti vagyont? Mi minősül ma nemzeti vállalatnak? Kell-e szabályozni...


 

2003. 07. 08. | Budapesti Nap | Az Omnicolor televízió műsora


Ezen a héten az Omnicolor bemutatja a Baross Gábor Társaság alakuló ülését. Az európai uniós tagság...


 

2003. 07. 06. | Kossuth Rádió |


B: - Az bizony úgy van kedves hallgatóink, hogy a magyar gazdaságnak jelenlegi megrendült helyzetében bevételi forrásokra van szüksége...


 

2003. 07. 04. | Heti Válasz | A kórházprivatizáció ellen tiltakozik...


A társaság aggodalmának ad...


 

2003. 06. 27. | MTI | A Baross Gábor Társaság állásfoglalása


Budapest, 2003. június 27. (OS) - Az Országos Sajtószolgálat az alábbi állásfoglalás kiadására kapott felkérést:...


 

2003. 06. 27. | Duna TV, Duna Híradó |


- Mv.: A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság súlyos aggodalmának ad hangot...


 

2003. 06. 13. | Heti Válasz | Gyámolítani a gyáripart


Polgár volt, és az erő megtestesítője - mondta a vasminiszterről...


 

2003. 06. 10. | Üzleti 7 | Védegylet a nemzeti vagyonért


A civil szféra méltó válaszokat keres a kor sorsformáló...


 

2003. 06. 06. | Magyar Nemzet | Civil szemek a nemzeti vagyonon


Megalakult tegnap a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló...


 

2003. 06. 06. | Kisalföld | Gazdaságpártoló társaság


A nemzeti vagyon és a viszonylagos gazdasági szuverenítás megőrzése fontos...


 

2003. 06. 06. | Heti Válasz | Baross Gábor szellemében


A nemzeti vagyon és a viszonylagos gazdasági szuverenítás megőrzése...


 

2003. 06. 03. | Budapesti Nap | Gazdaságpártoló társaság alakul


A híres közlekedési miniszter, Baross Gábor munkásságának...


 

2003. 06. 02. | Üzleti 7 | Megalakul a Baross-társaság


Az európai uniós tagság a magyar gazdaság számára új helyzetet teremt ...



 

2003. 10. 10. | Kossuth Rádió | Határok nélkül az irodalomról


Határok nélkül az irodalomról. Szerkesztő műsorvezető Kulcsár Katalin. 
 
Mv.: - Köszöntöm hallgatóinkat! A közös múlt, a számontartott történelem elválaszthatatlanul összeköti a Kárpát medence magyarjait. Fiume és a magyar kultúra címmel tanácskozást rendeztek Horvátországban. Megszólal az előadók egyike a vajdasági születésű Ladányi István. A zágrábi egyetemi tanár számára a szerb kultúra adta a hidat a horvát kultúrához, de ez az út mégiscsak Magyarországon át vezet. A hűség csapdájában. Könyv Kovács Vilmos kárpátaljai író emlékére. Személyes sors, pályakép és kordokumentumok. Vendégünk a szerző Botik József. Iskolaszerkezet és irodalomtanítás a Kárpát medencében. Az elemző munkát bemutatja a szerkesztő Sipos Lajos. Ezt a három témát kínálja ma a Határok nélkül az irodalomról huszonöt percben.
 
Mv.: - Egy város az Adria partján. Rijeka. A hajdan volt Fiume ahol a múlt hét végén egy irodalmi tanácskozás vendégei lehettünk Antal István kollégámmal. Egykor Fiuméba és a környékére zarándokoltak a magyar írók tengert látni. Csak néhány név emlékeztetőül. Jókai Mór, Csolnoki Viktor, Kosztolányi, Szabó Lőrinc, Márai Sándor. Házak sora, kávéházak, a kikötő, a vasút, napjainkban pedig a Baross Gábor Társaság őrzi az emlékeket. Habsburg József főherceg egykori palotája most a fiumei Állami Levéltárnak ad otthont. Itt rendezték meg a Fiume és a magyar kultúra című tudományos tanácskozást. Antal István az előadók egyikével Ladányi Istvánnal beszélget.

Rip.: - Ladányi István munkásságában a szerb nyelv és a szerb kultúra jelenti a hidat a horvát kultúra felé. De ez az út Magyarországon keresztül vezet. Hogy is kanyarodott az utad ide egészen Zágrábig, Fiuméig?

Ladányi István.: - Magyarországra kerülésem a tipikus. Jó náhányan vagyunk akik így kerültünk oda 1991-ben. Nem akartuk a bőrünket vásárra vinni egy tisztázatlan és zavaros helyzetben. Ki így, ki úgy megtaláltuk a módját, hogy elkerüljük azt, hogy besorozzanak bennünket. Azután, hát Magyarországon én is úgy találtam meg a helyemet ahogy sikerült. Több munkahelyváltás, pályaváltás után is adódott ez a lehetőség, hogy részben tényleg a nyelvtudásnak hála rektortként Zágrábba kerülhettem.

Rip.: - Hol végezték, hol szerezted meg a bölcsészeti tanulmányaidat?

Ladányi István.: - éjvidéken az újvidéki bölcsészkar magyar tanszékén végeztem, ott is kezdtem el dolgozni. Bő három évet voltam ott. A szisztens végi magyar irodalommal foglalkoztam.

Rip.: - Most különösen izgalmas, hogy ez a régi magyar irodalmi tanulmány hogyan lehet segítségedre amikor Fiume szellemtörténetét, a horbát, magyar, olasz együttélés dokumentumait igyekezted áttekinteni. Hiszen egy hallatlan izgalmas terület ez.

Ladányi István.: - Itt Fiume esetében igazából ugye a XIX. század második fele az ami érdekes, illetve a századforduló időszaka és hát itt a horvát tudás, illete maga a vegyes közeg iránti érdeklődés, vagy az ilyen közegben való élet iránti érdeklődés, az erre való affinitás volt az ami talán alapot jelentett számomra, hogy valóban ilyen személyes ügynek is érezzem, személyes fontosságot tulajdonítsak annak, hogy ezzel foglalkozzam, vagy ezzel foglalkozhattam egyáltalán.

Rip.: - Különösnek tartom, hogy van egy vidéki város, amelyik tengerparti város, tehát a világra azért eléggé nyitott, de mintha szellemiségében egyáltalán nem lenne provinciális mindaz ami Fiumében és Fiume környékén kialakult. Talán éppen azért is, mert hatalmas volt a vonzása a más tájakról idehozott emberek, alkotónak is sokat adott ez a táj és ez a közösség.

Ladányi István.: - A városnak a vidékisége itt a mi magyar gondolkodásunkban van egy ilyen központ és vidék felfogás. ez végülis nem mindegyik kultúrában van így. Mondjuk horvátra ezt a szót éppen nehéz is lefordítani. Horvátoknak mindig meg kell magyarázni, hogy Magyarországon mit jelent az, hogy valaki vidéken él, mert itt azért nem teljesen az a tipikus, hogy Zágráb abszolút központ és a többi város pedig abszolút vidék lenne. Itt Fiume esetében ez külön teljesen más kategória. Zágrábbal nem volt ilyen vidék, főváros viszony ebben az időszakban ami a fiumei kultúrának, gazdaságnak a legértékesebb, leggazdagabb időszakját jelenti tehát a századforduló időszakát. Ez itt akkor egy központ volt önmagában és lényegében az akkori magyar királyságnak is egy gazdasági központja volt ezzel a sajátos helyzetével és a környékbeli olaszok számára is központként létezett. Tehát a vidéki attitüd egyáltalán nem volt jelen ebben a városban. Tehát az itteniek ami a leglényegesebb, tehát maguk a városlakók nem tekintették magukat vidékinek, vagy vidéknek ezt a helyet, hanem központ volt abszolút értelemben.

Rip.: - Mennyire tartod fontosnak, meghatározónak azt az irodalmi, vagy szellemtörténeti teljesítményt, amit ez a város letett Közép Európa asztalára?

Ladányi István.: - Az irodalmi teljesítmények számbavétele igazából számunkra most kezdődött el. Az ami az együttműködés, együttélés tradícióit, tradíciójának a megteremtését illeti ez megmutatkozik már abban is ahogyan a korabeli magyar írókat vonzotta, illetve ahogy a korabeli magyar írók tekintettek erre és beszéltek róla, írtak róla. Tehát ez már az akkori íróinkat is megihlette és ilyen tisztelettel, megbecsüléssel tekintettek arra, ahogy ez a hely, ez a város, az itt élők ezt megvalósították.

Rip.: - Most otthon érzed magad Zágrábban amikor Veszprém felől megérkezve igyekszel a magyar kultúra értékeit közvetíteni a horvát diákok felé?

Ladányi István.: - Tulajdonképpen azt mondhatom, hogy otthon érzem magam. Tehát nem érzem magam idegennek, hogy pontosabban fogalmazzak és amikor hosszabb ideig vagyok itt, akkor néha már magam is zavarban vagyok, hogy hol is vgayok otthon. Tehát vannak ilyen bizonyos identitás problémák, hogyha éppen szeretnék ezzel foglalkozni, akkor meg tudnék fogalmazni egyet, s mást.

Rip.: - Hát igen, mert az embe azt mondja, hogy Hajmáskér, Veszprém, azt mondja, hogy éjvidék és nem is tudom, hogy hol születtél a Vajdaságban, mert még akkor mehetünk tovább is.

Ladányi István.: - Egy kis faluban születtem és onnan is kisgyerekként kerültem el. Adorjánnak hívják. Kevesen ismerik. Igazából nem mondhatom azt, hogy valahol biztosan és egyértelműen otthon érezném magam. Lehet, hogy ez valamiféle szabadságot is ad. Biztos, hogy nem jó, de hát egy adottság.


 

2003. 08. 12. | Duna TV, Indul a nap | A stúdióban Pakucs János,...


...a Magyar Innovációs Szövetség elnöke és egyben a Baross Gábor Gazdaságpártoló Egyesület ügyvezető elnöke. Ez az egyesület a nyáron alakult. Mit kell tudni erről a társaságról? Milyen céllal alakult, kik alapították? 
 
- A társaságot az értelmiségieknek az a csoportja hozta létre, akik a nemzeti gazdaság, a nemzeti vagyon, a nemzeti vállalati rendszer iránt felelősséget éreznek. Nem véletlenül választották Baross Gábor nevét névadónak, Baross Gábor a XIX. sz. második felében a magyar gazdaságnak, a magyar iparnak a megteremtője volt, lényegében ő hozta létre az állami ipart és a nemzeti vállalati rendszert a kiegyezést követő időszakban.
 
- Milyen céllal jött létre a társaság?

- A társaság azért jött létre, hogy Baross Gábor szellemi hagyatékát őrizze, ill. ezeket a gondolatokat a mai körülmények között tovább vigye és ápolja. Ma, amikor az Európai Unió küszöbén állunk, amikor a globalizáció elkerülhetetlen, úgy gondoltuk, hogy a nemzeti vállalati rendszernek, a nemzeti tulajdonnak a jelentősége a viszonylagos gazdasági önállóságunk megtartása érdekében nagyon jelentős lesz. Mi ezzel a kérdéssel szeretnénk foglalkozni. Véleményünk szerint megfelelő hányadának kell a hazai gazdaságnak és nemzeti vagyon részének maradni ahhoz, hogy mi az Európai Unióban egyenrangú partnerként, a gazdasági önállóságot viszonylag megtartva egyenrangú szereplők lehessünk.

- Most ezt a területet érinti ez a vita, amit az Interneten indítottak, ott tulajdonképpen milyen hozzászólásokat várnak, vagy ha meg lehet fogalmazni konkrétan azt a néhány egy vagy több kérdést, amire választ várnak a hozzászólóktól.

- Igen, a Társaságunknak megnyílt néhány napja az internetes honlapja, baross.org. címen hívható. Kiadtunk egy kötetet is a Társaság alakulásáról és a céljainkról. Úgy gondoltuk, hogy a vélemények rovatban mindenki leírhatja a véleményét, elmondhatja a nemzeti gazdaság, a privatizációval, a tulajdon növekedésével, csökkenésével kapcsolatos véleményét, ezeket ütköztetjük, és azt szeretnénk, ha olyan lényeges kérdésekben, mint a nemzeti tulajdon egy részének értékesítése, mint például a kórház privatizációs törvény vagy akár Mezőhegyes, Bábolna privatizációja, vagy a Hungaricumnak számító intézményeket, mint a Herend vagy a Hollóházi Porcelángyár vagy hasonlókat érinthetnék, ezekben a kérdésekben szülessen egy társadalmi vagy többségi egyetértés, mielőtt visszafordíthatatlan döntéseket hoz a kormány.

- Azt várják, hogy ezen az internetes honlapon a vélemény oldalon egy társadalmi egyetértési konszenzus alakul ki ebben a kérdésben?

- Az túl optimista lenne, ha azt mondanám, hogy teljes egyetértés, de kialakulhat többségi vélemény és a társadalmat meg lehet győzni arról, hogy mi jó nekünk és mi kevésbé jó, mit miért kell csinálni. Nagyon nehéz olyan döntéseket elfogadni, amelyben nem volt társadalmi egyeztetés, törvények születnek - kórháztörvényre utalva - , és ezt követően lángolnak fel a viták a pro és kontra viták, az érvek, hogy ezek helyesek vagy nem helyesek, és milyen a kihatása az egészségügyre, a polgárokra, mi a pontos jogi helyzet, stb. Számos megválaszolatlan kérdés nyitva volt és nyitva van még ma is. Abban bízunk mi mint Társaság, visszatérve a konkrét kérdésre, hogy a végrehajtás talán kicsit halasztódik, amíg ezeket a kérdéseket megnyugtatóan nem lehet rendezni.

- Ha már itt tartunk és tegyük fel, tényleg kialakul egy többségi vélemény és ezzel tegyük fel meg lehet győzni a társadalmat vagy a társadalom jelentősebb részét, igazából nem őket kell meggyőzni, ez egy döntés lesz, hanem a politikusokat. Mit kezdenek ezzel a kialakult többségi véleménnyel?

- Mi úgy gondoltuk, hogy a többség véleményt nyilvánosságra hozzuk a sajtó, ill. a különböző kommunikációs eszközök segítségével. Ennek van egy befolyásoló szerepe. Én hiszek a nyilvánosság erejében. Hiszek abban, hogy a nyilvánosság erejével befolyásolni lehet a döntéshozókat, befolyásolni az országot, ez egy nagyon nagy erő, nekünk sajnos más eszközünk nincs, csak a nyilvánossághoz való fordulás. Ez az alkalom is egy jó lehetőség erre, ez a kiadván mindenki által hozzáférhető és mindenki által olvasható, ez mind-mind a nyilvánosság egy része.

- Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

- Köszönöm szépen.


 

2003. 07. 06. | Kossuth Rádió |


B: - Az bizony úgy van kedves hallgatóink, hogy a magyar gazdaságnak jelenlegi megrendült helyzetében bevételi forrásokra van szüksége. Ezért a Medgyessy-kormány el is kezdte beígért privatizációs terve megvalósítását. Az ellenérvek köztük a köztársasági elnök aggályai ellenére a parlamenti többség elfogadta a kórháztörvényt, meghirdették a Postabankot és más cégek eladását is. A műszakiakból, közgazdászokból, orvosokból, természet- és társadalom tudósokból álló Baross Gábor Társaság állásfoglalást tett közzé a magánosítással kapcsolatban. Mangel Gyöngyi a társaság elnökét Bod Péter Ákost kereste meg.

Bod Péter Ákos: - Nekünk alapvetően amiatt van fenntartásunk, hogy nem nagyon látjuk át a folyamatnak a társadalmi, gazdasági kihatásait. A köztársasági elnök aggályát is azért tartottuk nagyon időszerűnek, mert arra hívta fel a figyelmet, hogy ez olyan stratégia ágazat, amelyik a mi esetünkben 10 millió ember életét érinti A tőkebevonás önmagában nem hangzik rosszul, hiszen olyan ágazatról van szó, amelybe kell további pénz, de azt nem látjuk, hogy az új résztulajdonosok mit fognak kezdeni a kórházakkal. Például egy gyógyszervállalat tulajdonosi részesedést szerez egy kórházban, akkor nem tereli-e el akárcsak önkéntelenül is a saját termékei iránt a gyógyítási eljárásokat? Azzal a felhívással vagy figyelemfelkeltéssel fordultunk a kormányhoz, hogy bár a törvényt megalkották, de a rendeletek még nem születtek meg, amelyek a tényleges megvalósítást készítik elő; adjanak hát időt a hatástanulmányok elkészítésére, és tisztázzák azokat a jogos aggályokat, amelyek széleskörűen foglalkoztatják most már - kicsit későn ugyan - a közvéleményt.

R: - Nem gondolják azt, hogy ez már nem fog segíteni az ügyön, hiszen a köztársasági elnök miután visszaküldte a Parlamentnek a törvényt megfontolás nélkül fogadták el újból.

Bod Péter Ákos: - Nincs olyan illúziónk, hogy egy civil társadalmi kezdeményezés, amelynek van 60-70 aláírója, képes lenne befolyásolni kormányzati, parlamenti döntést, de az ügy jellege megköveteli a további gondolkodást. A privatizációnak ez egy nagyon fontos új állomása, és a pénzintézeti szektorban is vannak még privatizálható elemek. Az egész magyar mezőgazdaság most kerül sorra: a földtulajdonra célzok. Az energetikában is található még állami tulajdonok, és vannak még olyan stratégiai pozíciói az államnak, melyeknek a feladását el lehet dönteni, de akkor is kell, hogy legyen valami társadalmi stratégia. Ennek a hiányát tettük most is szóvá a kórházak esetében, és szeretnénk tisztán látni egyéb ügyekben, például az energetika ügyében.

R: - Nagyon gyakran hivatkoznak a fejlett nyugati államok gazdaságára. ott vajon mennyire szokás a teljes állami tulajdont kiárusítani? Pontosan a stratégiai ágazatokat azért megtartják az országok többségében, ilyen az energia, ilyen víz, nálunk ezt már rég kiárusították, föl is ment a víz ára, államvasutak posta stb. ami úgy látszik nálunk terítékre kerül most.

Bod Péter Ákos: - Ezek az alapvető szolgáltató ágazatok, mint a távközlés, vasút, gyakran többet jelentenek, mint csupán az üzenet- és áruszállítást. A vasúti pályának a megléte a környék egész életét befolyásolja. Az európai csatlakozással az állami tulajdon megorzése egyre nehezebb, de a nemzeti tulajdon megtartására van mód. Nem az az egyetlen megoldás, hogy egy korábbi állami nagyvállalatot lábon – ha szabad így mondani - eladnak egy külföldi befektetőnek, hanem például kivihetik a tőzsdére, ahol a hazai megtakarítók megvehetik, abban elvileg bárki tulajdont szerezhet. A nyugat-európai példák figyelése fontos, abból azonban nem szűrhető le az, hogy kizárólag az eddigi megoldást lehetne tovább vinni, nevezetesen egyben eladni külföldi nagy beruházóknak, akik egyébként - ez is előfordult a mi esetünkben állami vállalatot jelentenek. Volt arra példa, hogy nagy francia állami vállalat vett meg egy volt magyar állami céget, ami megcsúfolása a privatizáció szónak.

R: - Akkor nem is áll az a gyakran hangoztatott mondás, hogy az állam a legrosszabb tulajdonos. Visszatérve a pénzintézetekre a Postabank esetében az én információm szerint kb. 180 milliárd forint volt a befektetett konszolidáció ára, most ha jók a hírek, akkor kb. 60 milliárd forintot várnak a vevőtől, tehát ez több mint 100 milliárd forint veszteségnek tűnik, akkor ez nem jó, hanem kifejezetten rossz üzlet az eladás.

Bod Péter Ákos: - Biztos, hogy a Postabank nem fog úgy bevonulni a magyar privatizáció történetébe, mint sikeres és nyereséges üzlet. Én is úgy számoltam, hogy amennyibe került a korábbi károknak a helyrehozatala, annak csak egy töredékét fogja beszedni az állami a privatizációs bevételtől. Itt a motívum inkább az lehet, hogy a további veszteségeket elkerüljék. Az más kérdés, hogy nem lehetett volna-e mondjuk a Magyar Postával összekapcsolva sikeres, dinamikus bankká átalakítani ezt az intézményt, hiszen ez az elmúlt 10 év egyik legszomorúbb története. A legköltségesebb bankjátéknak az utolsó szakaszában vagyunk. Most egyébként a Jelzálog- és Földhitelintézet is eladósorba került. Ott még különösebb a privatizációs szándék, mert az valóban pénzintézet, de olyan sajátos pénzintézet, amely a többi bank számára nyújt szolgáltatást, közvetítve egyben az állami szándékokat is; a földvásárláshoz, a lakásépítéshez kapcsolódó támogatásoknak az eljuttatását is végzi. Ebben az esetben nem látom sok értelmét a privatizálásnak.

R: - Tehetnek-e azok az állampolgárok azok a civil szervezetek azok a politikusok valamit, akik nem értenek egyet a privatizáció folytatásával, a kormányzati szándékkal?

Bod Péter Ákos: - Én komolyan veszem azt, hogy a civil társadalom szerepe növekszik A mindenkori kormányzatnak nagyon is hasznos az, ha a döntései rezonálnak a civil körben, s nem csupán az ellenzék reagál a kormány döntésekre, mert az ellenzéki állásfoglalást- valljuk be - nagyon gyakran a dac is motiválja: ha a másig B-t mond, akkor o A-t mond. A civil szervezetekben bár mindannyiunknak van politikai nézete, de az alapvető mozgató kérdés mégiscsak az, hogy az általunk ismert hazai sajátosságokba hogyan illeszkedik egy kormánydöntés. Ha jó, támogatjuk, s ha fenntartásunk van, akkor ennek hangot adunk, és azt reméljük, hogy valamilyen kormányzati visszajelzés csak eljut majd hozzánk is.

B: - Bod Péter Ákossal a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság elnökével Mangel Gyöngyi beszélgetett.


 

2003. 06. 27. | MTI | A Baross Gábor Társaság állásfoglalása


Budapest, 2003. június 27. (OS) - Az Országos Sajtószolgálat az alábbi állásfoglalás kiadására kapott felkérést:

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság állásfoglalása a kormányzat privatizációs döntéseiről

Társaságunkat olyan jelentős és ismert gazdasági, műszaki szakemberek, közéleti személyiségek hozták létre, akik a névadó, Baross Gábor volt közmunka- és közlekedésügyi miniszter gazdaság-fejlesztő munkásságára emlékezve maguk is felelősséget éreznek a magyar nemzetgazdaság fejlődéséért, gyarapodásáért. A társaság célja, hogy figyelemmel kísérje a nemzetgazdaság értékeinek alakulását, ezen belül az állami tulajdon sorsát, és e kérdések kapcsán civil szervezetként véleményét, álláspontját közreadja.

A társaság most súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a kórházak privatizációja előtt utat nyitó törvényt a köztársasági elnök aggályai ellenére a kormányzó pártok a magyar Országgyűlésben minden további érdemi megfontolás nélkül az indoklásban és az érintett szakmai szervezetek állásfoglalásában felsorakoztatott kérdések megtárgyalását mellőzve formális szavazással változatlan formában elfogadták.

A köztársasági elnök úr alkotmányos jogával élve azért utalta vissza a törvényhozás elé újabb megvitatásra a törvényt, mert annak következményei lényegében minden magyar polgárt érinthetnek, ám a lehetséges következményekről a törvény előterjesztői mindeddig nem tájékoztatták a szakmai és a tágabb országos közvéleményt, illetve az ország közvéleménye nem kapott kellő időt arra, hogy a törvény valamennyiünket érintő gyakorlati következményeiről tájékozódhasson. Úgy látjuk, hogy a szakmai szervezetek ellenérveit és fenntartásait sem oszlatták el a szavazást megelőző időszakban. Az is súlyosan aggályos, hogy a kórházak, mint az egészséggondozás és gyógyítás intézményei a törvényjavaslat mostani szövege értelmében olyan befektetők befolyása alá kerülhetnek, amelyek saját termékeik értékesítésének rendelhetik alá a kórházi gyógyítás folyamatát.

A szóban forgó törvény nem olyan kis horderejű technikai kérdés, amely esetében a törvényhozók nyári szabadságolása indok lehetne a parlamenti vita elkerülésére. Az egészségügy stratégiai ágazat; mai állapotában nagyon is rászorul a megreformálásra, de éppen a társadalom egészét érintő hatásai miatt csakis alapos vitát, társadalmi konszenzust követően szabad törvényhozással beavatkozni a gyógyítás világába. Társaságunk elvárja, hogy a kórházak privatizációját megnyitó államigazgatási eljárásokat ne léptesse életbe a kormány mindaddig, amíg nem készülnek és nem kerülnek a nyilvánosság elé azok a hatástanulmányok, amelyeket az államfő is hiányolt.

Hallani lehet továbbá a kormányzat további privatizációs terveiről is többek között az energetika területén. A mostani kórház-privatizációs törvény intézésének példája arra késztet minket, hogy igényeljük a magyar energetikára, valamint az egyéb napirendre kerülő privatizációs kérdésekben a kormányzati stratégia bemutatását.

Megengedhetetlennek tartanánk, ha a költségvetés súlyos hiányára való hivatkozással a kormányzat ismét társadalmi egyetértés nélkül hozna döntést a nagy fontosságú, stratégiai jellegű ágazatok ügyében.

A Baross Gábor Társaság nevében:
Dr. Bod Péter Ákos elnök
Dr. Pakucs János ügyvezető elnök
Dr. Papanek Gábor társelnök
Dr. Závodszky Péter társelnök


 

2003. 06. 27. | Duna TV, Duna Híradó |


- Mv.: A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a kórházak privatizációja előtt utat nyitó törvényt a köztársasági elnök aggályai ellenére a kormányzó pártok változatlan formában elfogadták.

- Mv.: A társaság elvárja, hogy ne lépjen hatályba mindaddig, amíg nem kerülnek nyilvánosság elé azok a hatástanulmányok, amelyeket az államfő is hiányolt.

 
vissza a lap tetejére